Így költöztesse vállalatát a felhőbe

Munkánk során rengeteg kérdést kapunk a vállalati IT infrastruktúra felhőbe költözésével kapcsolatban. Legfrissebb posztunkban a felhő migráció fázisai mellett beszélünk a migrációt kiváltó mozgatórugókról, a felhőszolgáltatás előnyeiről és bizonyos esetekben a korlátairól is, írunk a cloud technológia üzleti és szervezeti megtérüléséről, a költség előnyről, és röviden azt is összefoglaltuk, hogy mindebben hogyan tud a TC2 csapata segíteni.

A felhő migráció fázisai

A vállalatok többsége hallott a felhő szolgáltatásokról, nagy valószínűséggel magánemberként már ki is próbálták. Az mindenki számára elsőként nyilvánvaló, hogy a felhő szolgáltatás költségmegtakarítást jelent, vagyis egy hasznos, gazdaságos technológiáról van szó. Vannak ennél is fontosabb előnyei, ezekről később beszélünk.

Azt tapasztaljuk, hogy általában minden cégnél létezik egy agilis mag, akik mindig nyitottak kipróbálni a korszerű technológiát. Ők indítják el a cloud technológiában való gondolkodást és ők lehetnek ennek szervezeti bajnokai is. Első lépésként egy megoldandó üzleti, vagy IT use case-hez terveznek Proof-of-Concept (PoC) projektet. Ennek célja kicsiben megismerni pontosan hogyan is működik a felhő, első kézből tapasztalatot szerezni a technológiáról.

A kezdő projekt tapasztalata láthatóvá teszi a vállalat számára az üzleti hasznot. Megtapasztalják például a megvalósítás gyorsaságát, látják, milyen rövid idő alatt kiértékelhető az üzleti minta projekt. Töredék idő- és költség befektetése után eldönthetik, hogy egy fejlesztés elinduljon-e.

A lift & shift módszer

A vállalatok ez után döntenek a felhő technológia bevezetéséről, tartalmáról, megalapoznak egy alapinfrastruktúrát a felhőben. A felhőbe migrálás első és legkézenfekvőbb módozata az úgynevezett lift & shift módszer. Itt fogják az on-premise infrastruktúrában működő alkalmazásokat, megoldásokat, adatokat és egyszerűen átteszik a felhőbe.

A migráció folyamata az AWS eszközök használatával automatizálható, de természetesen a manuális lehetőség is biztosított.

Ebben a migrációs szakaszban a cloud infrastruktúrát a vállalatok már élesben kezdik el használni, megtapasztalva így a magasabb szintű, automatizálható üzembiztonságot. Mindezt anélkül, hogy újra kellett volna írni az alkalmazást. Nyilván, olyan üzleti alkalmazásokra, komponensekre esik a választás, amelyek nem kritikusak, de már tisztán megmutatják a technológia előnyeit. A vállalat közben pedig szervezetileg fejlődik és használati, üzemeltetési tapasztalatokat is szerez.

Például az egyik nagy nemzetközi olajipari társaság úgy csökkentette IT költségeit 30 százalékkal ezzel a migrációs eljárással, hogy még csak nem is vetette be az optimalizációs eljárásokat sem. Hiszen a lift & shift migrációs módszer másik nagy előnye, hogy segítségével a felhőben lévő alkalmazások cloud optimalizálása egyszerűbbé válik.

A modernizációs szakasz

Tapasztalataink szerint a felhő használata során jön meg az étvágy. A vállalatok szembesülnek azzal, hogy cloud-ban lévő, beépített szoftver- és alkalmazás funkciókkal sokkal több minden megvalósítható, mint az on-premise környezetben, ahol ezek mindegyike különálló szoftverbeszerzési- és bevezetési eljárás. Amint az alkalmazások felkerülnek a felhőbe, elindul az a modernizációs szakasz, ahol az alkalmazások részleges, vagy teljes korszerűsítéséről, esetleg cseréjéről dönthet a vállalat.

Az alábbi ábra szemlélteti az egyes migrációs szakaszokat.

A modernizációs szakasz több részre bontható. Az re-platform szakaszban a vállalat nem tervezi újra az alkalmazás architektúrát, hanem az egyszerűen számszerűsíthető előnyökre fókuszálunk. Ilyen például az, amikor az adatbázis réteg nagy figyelmet igénylő folyamatos üzemeltetése helyett menedzselt AWS adatbáziskezelő szolgáltatással váltjuk ki ezt a fontos funkciót.

A következő szakasz biztosítja a legnagyobb üzleti előnyt. Ez a re-factor szakasz. Mögöttes motivációja, hogy a gyors és átfogó üzleti fejlesztések a legacy architektúrán csak nagy nehezen, vagy egyáltalán nem megvalósíthatók.

Ekkor tervezik meg a vállalatok az microservice, serverless alkalmazás architektúrákat. Itt kezdik el meghatározó módon használni a cégek a cloud natív, vagyis a felhőre kialakított szolgáltatásokat. Az üzemeltetés során pedig azt tapasztalják, hogy fejlesztési agilitás, működési elaszticitás és szervezeti hatékonyság, valamint TCO szempontjából egyaránt előnyökhöz jutottak.

A modernizáció során a cégek megszerzik végül azt a képességet, amellyel a folyamatos optimalizálás (Continuous Reinvention) fázisába léphetnek.

A felhő migráció akár 1-1,5 éves folyamat is lehet. Ez az az időszak, amikor a vállalatok versenyelőnyt építhetnek abból, hogy végül nem cost centerként, hanem profit centerként kezelik az informatikai szervezetet.

A mérnökök is a céggel együtt fejlődnek

Érdekes, hogy a vállalattal együtt az informatikai mérnökök is hasonló fejlődési utat járnak be. Az az IT-s szakember, aki elkezd foglalkozni a felhőtechnológiával nagyon hamar megtapasztalja előnyeit és szépségeit, és mással már nem is akar dolgozni. Az egyetem padjaiból már eleve olyan szakemberek kerülnek ki, akik szinte csak a cloud technológiát ismerik. Ők csakis olyan munkahelyen hajlandóak dolgozni, ahol a felhőérettség valamilyen szakaszában tart a vállalat. Vagyis a jól képzett, agilis IT szakembereket csakis a felhő technológiával is foglalkozó vállalatok tudják megszerezni maguknak – ami egy újabb, igen komoly érv a felhő migráció mellett.

A felhő migráció mozgatórugói

Szinte közhelyszerű, hogy a vállalatok elsősorban költségcsökkentés miatt kezdenek el gondolkodni a felhő technológián. A témában hírportálokról, tematikus konferenciákról tájékozódó szervezetek azonban hamar rádöbbennek arra, hogy az agilitás és a szervezeti produktivitás adják végül a legkomolyabb értéket.

 A Covid járvány bizonytalansága markánsan kihozta a technológiát már egy ideje használó vállalatok számára azt is, hogy a felhőben magasabb szintű működési biztonság és megbízhatóság érhető el, mint az on-premise környezetben vagy bármely hazai kolokációs szolgáltatónál. Egy vezető felhőszolgáltatónál olyan magas szintű biztonsági és compliance (megfelelőség és megbízhatóság) követelmények és külső szereplő által végzett auditok vannak, melyek az élvonalat képviselik.

A felhő migrációt az on-premise környezetben működtetett IT infrastruktúra életciklusának a vége is kiváltja. Az új hardver és szoftver infrastruktúra megvásárlása, bevezetése és üzemeltetése nem csak IT munkaerőt, hanem óriási CAPEX kiadást jelent. Helyette a vállalat a felhőszolgáltató használat alapú, vagyis a pay-as-you-go szolgáltatását választhatja. Adatközpontok konszolidációjakor is előtérbe kerülhet a felhő migráció, sok vállalat az adatközpontoknak legalább egy részét felhőbe költözteti.

A vállalatok életében egy akvizíció, összeolvadás is kiválthatja a felhő technológiára való átállást: a technikailag fejlettebb evolúciós szinten lévő külföldi anyavállalat kötelezővé teheti a felhő használatát. Így közös működési platformon tudják rugalmasan kiaknázni a szinergiákat.

Vannak azok az IT technológiák, amelyek használata az on-premise környezetben – a magas költségek miatt – ma szinte csak a legnagyobb vállalatok számára elérhető – például a mesterséges intelligencia, vagy az IoT. A felhőinformatika átütő ereje abból is lemérhető, hogy ezekhez a technológiákhoz a kisebb vállalatok is versenyképesen hozzáférhetnek, használhatják.

A felhőszolgáltatás lehetséges korlátjai

Léteznek olyan központi kormányzati szervek, kritikus adatokat – törvényben szabályozott módon – feldolgozó vállalatok, ahol a szabályozó nem engedi a felhőben történő adattárolást. A GDPR szempontjából is fontos egyes cégeknek, hogy európai szervereken legyenek a vállalati adatok – ezt az AWS-nél egyébként az ügyfélnek mindig meg kell határoznia. Érdekességképpen, az AWS ma Európában 5+1 UK régiót és 15+3 UK független Tier 3+ adatközpontot üzemeltet. Ezek száma már rövid távon is tovább nő.

Gyakran az on-premise infrastruktúrát üzemeltető mérnökcsapat akadályozza a váltást, mert féltik munkahelyüket. Félelmük alaptalan: ha az IT szakemberek is elindulnak a vállalattal együtt a felhő migrációs úton, rájönnek, hogyan profitálhatnak mindebből, szakmai téren óriásit léphetnek előre, felértékelődnek és lényegesen hatékonyabb munkát végezhetnek – dupla haszon.

Azt is tapasztaljuk, hogy a felsővezetés tagjai nem mindig értik a cloud technológia előnyeit, így csak ímmel-ámmal, szólamok szintjén támogatják a felhő migrációs törekvéseket. A felsővezetés részéről feltétlenül szükséges, hogy a lehetséges üzleti haszon alapján elkötelezett szponzori támogatást nyújtson, ez nulladik szintű sikerkritériuma a migrációs projektnek!

Minden felhőmigráció előtt javasoljuk értelmezni az AWS Cloud Adaption keretrendszerre épített előminősítő legjobb gyakorlatot. Azaz, a legjobb gyakorlat szerint eldönthető a szervezet érettségi állapota, és a szükséges teendők ahhoz, hogy az adott vállalatnál van értelme és járulékos haszna a cloud szolgáltatásokra áttérni.

A felhő technológia költség szempontból

A cloud technológia bevezetését pénzügyi szempontból, költséghatékonyság miatt kezdi el sok vállalat. Az adatok azt mutatják, a cégek a hagyományos beruházás esetén kétféle stratégiát követhetnek: vagy jelentősen túlméretezik, és így sok a kihasználatlan kapacitás, vagy kicentizik, és így alul méretezik a tervezett rendszereiket.

Túlméretezés mögött az üzleti karakterisztika nehezen megjósolható valósága áll, könnyen belátható, hogy felesleges erőforrás lekötés, pazarló gazdálkodás lehet ennek eredménye. Például egy 100 TB-os storage megoldásnál jó esetben az eszköz 40-50 százalékát használják ki. A fennmaradó 50-60 százalék olyan plusz kapacitás, ami gyakorlatilag pénzkidobás. Egy nagyvállalatnál nem egy, hanem százával vannak hasonló, kihasználatlan kapacitások.

Ennek ellenkezője is visszájára sülhet el. Azaz egy alul méretezett rendszer ugyan takarékosnak tűnik, de nagyobb terhelés esetén felhasználói élményt ront, így elvándorlást, lemondást, végső soron goodwill- és anyagi veszteséget eredményez.

Nézzük meg a remélhetőleg sokak számára jól ismert, rendelkezésre álló kapacitás vs. kihasználtság diagrammot. A fekete görbe mutatja az aktuális igényt. A kék görbe mutatja azt, hogy az aktuális igényeket a felhő automatizált módon, szoros emberfogással követi. A vékony vonal a tradicionális infrastruktúra kapacitás képességeit mutatja. A szaggatott vonal pedig az elképzelt, vagy tervezett kapacitás igényt. Jól látható, hogy:

• Az indulásnál a tradicionális informatika csak jelentős túlméretezés mellett tudja biztonsággal követni a tervezett kapacitás igényeket. Ez nem tekinthető tudatos költség-gazdálkodásnak, kevésbé szépen fogalmazva, pazarol. Az is jól látszik, hogy a tervezett és tényleges kapacitás igény ritkán van egymással szinkronban.
• Minél nagyobb a tradicionális infrastruktúra kapacitás képessége és a tényleges igény közötti eltérés – így a túlméretezett eszközpark beruházási és folyó költsége –, annál nagyobb az úgynevezett haszonáldozat költség. Ezt a közgazdasági fogalom egyszerűen azt a forrás (pénz) pazarlást jelenti, ami egyébként más üzleti területen felhasználva komoly megtérülést biztosítana a vállalat számára.
• És persze van az a pont, ahol a tényleges igény már meghaladja a tradicionális infrastruktúra kapacitását. Ez viszont másik bajt okoz, működésbeli probléma, felhasználói élmény romlás lép fel, aminek borítékolható ügyfélvesztés lehet az eredménye.
• Az év nagy részében a tradicionális hardver kapacitásnak csak kis részét használták ki, csúcsidőben viszont nem volt elegendő!!!

A felhő előnyösebb megoldást kínál az on-premise CAPEX modellhez képest. A cloud infrastruktúra lehetővé teszi, hogy on-demand, pay-as-you-go módon kövessük az üzleti igényeket. Pontosan csak annyit kell fizetnünk a használt infrastruktúráért (nyilván OPEX-ben), amennyi ennek valójában a költsége.

Felhővel a költségék szempontjából úgy támogatjuk az üzleti modellt, hogy a „fizess azért, amid van” helyett a „fizess azért, amire szükséged van” módszert biztosítjuk.

Felhő és on-premise rendszerek közötti különbségek TCO szempontból

TCO, vagyis a total cost of ownership alatt értjük az adott eszközök teljes életciklusára vonatkozó beszerzéssel, üzemeltetéssel és fejlesztéssel kapcsolatos költségeket. Az informatikai eszközök jellemzően gyors erkölcsi amortizációt szenvednek, azaz gyorsan lesz nagyobbra, gyorsabbra, szebbre igény. A vállalat számviteli politikája szerint általában 3-5 év alatt írják le őket. Így a TCO-t is általában ezen időszakra értelmezzük. A TCO alapú összehasonlítás célja az, hogy összemérhető legyen az on-premise környezetek teljes költsége a felhős környezetekkel.

A fenti táblázat viszonylag részletes, azonban egyes nagyobb főcsoportjai még így sem tartalmazzák valamennyi, a megbízható, biztonságos és auditálható működéshez szükséges eszközöket. Ezek részben szoftver funkciók, például szerepkör alapú jogosultság kezelés, naplózás, menedzselt monitoring rendszer, tűzfal, titkosítás, kulcskezelés stb. Részben továbbá az üzletmenet folytonossághoz tartozó katasztrófa környezetek pay-as-you-go alapú megvalósítása, amely dokumentált, oktatható és rendszeresen tesztelhető keretet biztosít, vagy legyen a folyamatosan növekvő megfelelőségi tanúsítások köre.

Ezek mindegyikére az igaz a felhőben, hogy szolgáltatási funkcióként, beépített módon, az AWS egyes szolgáltatásaival integráltan állnak rendelkezésre. Így sem szoftver beszerzés, sem bevezetési és integrációs projekt, sem éves üzemeltetési költség, sem külön vállalkozói és belsős képzett szakértelem nem szükséges. Mindez könnyen átlátható, jelentős további költségmegtakarítást és kockázat csökkentést eredményez a felhő javára.

Nem csak sima szorzás

A felhőben bérelt szervergép használatáért általánosan, havi szinten annyit fizetünk, mintha on-premise környezetben vásároltuk volna meg és havi értékcsökkenéssel leírtuk a beruházás értékét. A valóságban on-premise környezetben a kiadás minden hónapban ugyanannyi. Felhő környezetben viszont csak annyit fizetek, amennyit használom. Például karácsony környékén két hétig nem kell fizetnem semmit, mert nincs rendelés. Az on-premise környezetre jellemző 50-60 százalékos kihasználatlanság nem növeli a vállalat veszteségét. Ezzel komoly megtakarítások érhetőek el.

On-premise infrastruktúra esetében a vállalatoknak számolniuk kell például az erősáram költségével, a klímatechnikával, a karbantartási költséggel, a gépterem által elfoglalt alapterület bérleti költségével, az IT mérnökök munkájával. Mindezen költségek figyelembevétele után a felhős infrastruktúra lesz a gazdaságosabb megoldás, ahol csak a használati költség jelentkezik.

Hogyan és mikor térül meg a felhőszolgáltatás?

A felhő szolgáltatás megtérüléséhez is időre van szükség.

Az ábrán is látszik, hogy a felhőbe történő költözés első szakaszának van egy plusz költsége. Ekkor felhőszakértőket, tanácsadókat, konzulenseket fizetünk azért, hogy az egész projekt megvalósuljon. Az ábrán jelölt migrációs szakasz végén átkapcsolunk on-premise infrastruktúráról felhő infrastruktúrára, ekkor indul a felhő migráció megtérülési szakasza. A felhő migráció reinvent fázisában a cloud natív szolgáltatások használata meghatározó. Ezzel együtt lényegesen kedvezőbb lesz a vállalatunk költségmodellje, egyre nagyobb megtakarításokat érhetünk el. Mindehhez azonban időre van szükség, ez egy hosszabb folyamat. A kedvezőbb költségmodellhez szakaszához legalább egy-két évnyi felhő alapú működésre van szükség.

Ha vállalata szeretné megtudni, hogy IT infrastruktúrájának felhős üzemeltetése mennyibe kerülne, az AWS kalkulátora segít. https://calculator.aws

A felhő technológia jelentős előnyei a költségmegtakarításon túl

Teljesen érthető, hogy a költségek optimalizálása a felhő migráció elsődleges kiváltó oka. Erős a konkurencia, a változásokra pillanatok alatt kell reagálni és minden befektetést háromszor átgondolnak. Az AWS számításai szerint egy tipikus vállalat 31 százalékos költségmegtakarítást ér el a cloud technológiával infrastruktúra tekintetében.

A költségmegtakarításon túl a felhő migrációnak több olyan erősen pozitív hozadéka van, ami első pillantásra nem nyilvánvaló.

A felhő infrastruktúra megnöveli IT csapatunk produktivitását

A natív cloud szolgáltatások segítségével az IT csapat rövid idő alatt, pár kattintással méretezhető, kipróbálható infrastruktúrát hoz létre. Ha az üzlet vagy a marketing csapat egy új ötlettel fordul az IT-hoz, vagy meglévő folyamatokat szeretnénk hatékonyabbá tenni, akkor az ehhez szükséges informatikai infrastruktúra pillanatok alatt a rendelkezésünkre áll. Az ötletet, a frissítést, az új szolgáltatást pár perc kipróbálni. Ha mindez nem működne, akkor az egészet le lehet kapcsolni. Amit fizetni kell, a pár perces-órás használat. Az AWS adatai szerint 62 százalékkal nő IT csapatunk produktivitása.

On-premise környezetben ezzel szemben komoly költségvonzata van a szárnypróbálgatásnak: a teszthez beszerzési eljárást kell kiírni, a megvásárolt infrastruktúrát konfigurálás után lehet használni. A megvásárolt infrastruktúra kihasználatlanul porosodik a sarokban, ha kiderül, hogy az ötlet nem működőképes.

Az IT csapat sokkal agilisabban működik

A felhő technológia nagyon könnyen beszippantja az embert. Aki már valamilyen szinten elkezdi használni, azt folyamatosan érdeklik a terület technológiai újdonságai. A saját területen releváns újdonságot szakemberként azonnal ki akarjuk próbálni. Minderre a cloud szolgáltatások keretén belül pár forintos költség mellett lehetőségünk adódik. Ha az újdonság releváns a vállalat számára, akkor elsőként, még a versenytársak előtt kihasználhatjuk előnyeit. Az AWS adatai szerint háromszor több szolgáltatást dobnak piacra a versenytársakhoz képest.

A felhő technológia magas szintű üzemeltetési biztonságot nyújt

Az AWS design by failure tervezési és üzemeltetési elvvel olyan magas SLA-kat garantál, amely on-premise környezetben egyszerűen elérhetetlen. Az on-premise rendszereket üzemeltető szakemberek 0-24 órás elérhetőségüket szokták előnyként kiemelni. De ha közelebbről megvizsgáljuk, láthatjuk, hogy a vállalat üzletmenet folytonossága szempontjából mindez további kockázatot jelent. Az infrastruktúra működése 1-2 emberen múlik. Gyakran olyan azonosítást, belépési kódokat használnak, melyek nem nyújtanak elvárt szintű biztonságot.

A felhő infrastruktúra mögött csapatnyi szakképzett IT mérnök teljesít szolgálatot világszerte, akik a legszigorúbb elvárásoknak és szabályozásoknak egyaránt megfelelnek. Az IT biztonság, a compliance a cloud infrastruktúra alapozó elemei, minden szolgáltatásnál már a tervezési fázisban gondolnak ezekre az elvárásokra. Az AWS adatai szerint felhőben hétszer kevesebb lesz a leállás.

Megnő az üzleti agilitás

A felhő migráció reinvent fázisában az új termékek, szolgáltatások fejlesztési ciklusa hónapokkal, esetenként fél évvel csökken, azzal, hogy a mögöttes kiszolgáló IT infrastruktúra, az új funkció pár kattintással érhető el. Mindehhez megfelelő erőforrást lehet delegálni, nem kell megvárni a hosszadalmas beszerzési eljárás végét. A termék sokkal hamarabb validálható és hamarabb a piacra kerül. A felhő infrastruktúrát használó vállalatok komoly versenyelőnyre tesznek szert.

A felhő infrastruktúrához nemcsak az IT csapatnak, hanem a felsővezetés más tagjainak –vezérigazgató, pénzügyi vezető, marketing és értékesítés vezető – is fel kell nőnie. Nekik is meg kell tanulniuk milyen lehetőségeket rejt magában a háttérben lévő platform, milyen képességekkel rendelkezik. A fejlesztési terveket a megváltozott lehetőségekhez mérve kell módosítani: míg korábban egy év alatt vittük piacra a terméket és ennek megfelelően terveztük üzleti modellünket, cloud használatával minden pár hétre vagy hónapra csökken, és ehhez kell igazítsuk az esetleges befektetéseket, marketing kampányt stb. A legnagyobb változás pedig abban látható, hogy az üzleti változási igényhez illeszkedik az informatikai működés, és nem fordítva.

A privát felhő is a publikusba vezet

Azoknak a nagyvállalatoknak is megéri a publikus felhő szolgáltatásokat igénybe venni, akik megengedhetik maguknak a privát felhő infrastruktúrát. Ma a privát felhőhöz szükséges – akár open source komponensekből épített -architektúrák igénylik a legösszetettebb szaktudást, amelynek biztosítása nem csak kimagasló költség, de egyben a legnagyobb kockázat is (munkaerőhiány!). De még ha minimális befektetéssel építi fel egy vállalat a saját privát felhőjét, szolgáltatás, megbízhatóság és biztonság szintjén majdnem lehetetlen az AWS szolgáltatásaival versenyezni.

Az AWS-nek nagyságrendileg 200 különböző felhőszolgáltatása van. A nagyvállalatok csak a szolgáltatások töredékét tudják saját kútfőből megépíteni. Az a vállalat, aki privát felhővel indult el ezen az úton és eljutott a migráció során a reinvent fázisba, gyakran a publikus felhőből veszi igénybe a vállalat számára releváns szolgáltatásokat. Mert sokkal egyszerűbb a meglévő, kidolgozott, kiforrott szolgáltatásokat saját igényre szabva használni, mint újból feltalálni a spanyolviaszt.

Senki sincs egyedül

Ha a fenti érvek még nem győzték meg, akkor hadd adjunk még egy utolsót. Felhő migráció során ügyfeleink soha sincsenek egyedül. A TC2 az AWS első hazai kiemelt partnereként elkötelezett amellett, hogy minden ügyfelének fogja a kezét, a felhő migráció bármely fázisában is legyen. Tapasztalatunk, elhivatott mérnökeink és a nekünk már bizalmat szavazó rengeteg ügyfél a garanciája a sikeres átállásnak.

Saját fejlesztésű, migrációt támogató eszközök

Maga az AWS is több, saját fejlesztésű eszközzel támogatja az ügyfelek migrációját. Amikor egy ügyfél hozzánk fordul tanácsért és támogatásért első lépésben kielemezzük, hogy a felhő ténylegesen hordoz-e üzleti előnyöket a vállalat számára vagy sem. Ehhez a konzultációs tevékenységhez egy sor eszközt biztosít az AWS – ahogy az következő táblázatból is kiderül.

Elemzés után a második lépés a felhő migráció megtervezése, ehhez hat különböző szolgáltatást dolgozott ki az AWS. A harmadik lépés az alaposan megtervezett migráció kivitelezése, amikor gyakorlatilag átkapcsolunk felhő működési üzemmódba.

Az AWS ebben a fázisban is rengeteg segítséget nyújt. Például, amikor szerver vagy applikáció migrációról beszélünk, akkor az AWS legalább három szolgáltatással támogatja munkánkat. De ha csak egy adatbázist tervez migrálni a vállalat, akkor az AWS ebben ez esetben is dedikált, rendkívül széles szolgáltatási körrel rendelkező megoldást nyújt.

A storage megoldás vagy a fájlrendszer migráció esetén az AWS hat különböző szolgáltatást biztosít. Ha a szolgáltatások nem fedik le vállalatunk egyedi igényeit, akkor az AWS Marketplace-en rengeteg, harmadik fél által gyártott eszközöket vehetünk igénybe, melyek minden lépésben támogatják a migrációs folyamatot.

Bár a felhő számtalan értéket hordoz, alapos átgondolást igényel a migráció scope-jának tervezése, kiemelten fontos a jelenlegi működéshez és a várt eredményhez tartozó mérőszámok és értékek meghatározása. A legfontosabb az, hogy a stakeholder-ek elkötelezetten támogassák a szervezeti fejlesztést, a megfelelő tudás megszerzését, hiszen a digitalizáció meghatározó alapja a felhőinformatikai működés.

A TC2, mint kiemelt AWS partner az első felhő gondolattól ügyfelei mellett áll.